KATA-reform a magyar kisvállalkozásokért

PROBLÉMAFELVETÉS

A kisadózóknak havi 50 ezer, nem főállású kisadózóként – azaz főállás mellett – havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Ha a kisadózó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy magasabb összegű tételes adót fizet, akkor a fizetendő adó összege minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint. Ezek az adómértékek közel egy évtizede, 2013 óta nem változtak, noha a kedvezményes bevételi határ a kezdeti 6 millió forintról 12 millió forintra nőtt.

Ugyanakkor jól látható, hogy a központi költségvetés adóbevételei dinamikusan nőttek, ahogy a kisadózó vállalkozások száma is, amely mára mintegy 460.000-re tehető.

*forrás: novekedes.hu, az adatok forrása a KSH, https://novekedes.hu/elemzesek/kiszamoltuk-hogyan-erinti-a-katasokat-a-buntetoado

A változatlan adómérték mellett problémát jelent a burkolt foglalkoztatás, a színlelt vállalkozási tevékenység. Ezt hivatott – kevés sikerrel – kiküszöbölni a 2021-ben életbe lépett 40%-os mértékű büntetőadó, azonban számos jogos kritika fogalmazódott meg vele szemben.

A harmadik problémakör pedig a KATA-s adóalanyok leendő nyugdíjához kapcsolódik, amely úgy a szolgálati idő, mint az összegszerűség tekintetében elmarad az átlagos bérből élőkéhez képest. Ahogy a minimálbér folyamatosan növekedett, a fix összegű tételes adó változatlan maradt, ezáltal a helyzet romlott, a kisadózók nyugdíjhátránya az évek előrehaladtával nőtt. Teljesen nyilvánvaló, hogy amennyiben ez a tendencia változatlanul folytatódna, úgy annak, aki egész életét KATA-s adóalanyként dolgozza végig, ellehetetlenülne a legalapvetőbb egzisztenciája is nyugdíjasként.

A PROBLÉMÁKRA KÍNÁLT MEGOLDÁS

Látható, hogy a kisadózók tételes adója növekvő bevételeket generált, egyre népszerűbbé vált és bár sajnos előfordultak és előfordulnak vele visszaélések is, alapvetően fehérítette a gazdaságot. Az adóalanyok számára roppant nagy előny az egyszerű adminisztráció és a kiszámítható fix költség az állam felé. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a KATA megszüntetése óriási hiba lenne.

A hibák kiküszöbölésére a rendszer finomhangolását, a fokozatosság bevezetését és az idők próbáját biztonsággal kiálló szabályozás bevezetését látjuk járható útnak. Ennek megfelelően mi nem egyféle adózásban gondolkodunk, hanem egy hármasban, a fokozatosság elvét szem előtt tartva.

Az összeghatárokat az egyes típusok esetében a mindenkori átlagbérhez, a tételes fizetendő adót pedig a mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum munkavállalói adótartalmához látjuk szerencsésnek igazítani. Ennek megfelelően háromféle KATA létezne a javaslatunk szerint:

KATA START:

– egy személy egy alkalommal jelentkezhet be rá

– célja egy könnyített belépő terep biztosítása a kezdő, jellemzően fiatal vállalkozók számára

– legfeljebb 2 évig (naptári év) lehet benne az adóalany

– a mindenkori adóévet megelőző évre a KSH által megállapított bruttó átlagbér szintjéig vehető igénybe (a 2021-es adat 438.800 Ft/hó, ez éves szinten 5.265.600 Ft)

– a tételes adó a mindenkori minimálbér munkavállalói közteher tartalmának felel meg (2022-ben 67.000 Ft)

KATA:

– a mindenkori adóévet megelőző évre a KSH által megállapított bruttó átlagbér kétszeresének szintjéig (a 2021-es adat 438.800 Ft/hó, ez éves szinten 5.265.600 Ft, a kétszerese pedig 10.531.200 Ft)

– a tételes adó a mindenkori garantált bérminimum munkavállalói közteher tartalmának felel meg (2022-ben 87.100 Ft)

KATA EXTRA:

– a mindenkori adóévet megelőző évre a KSH által megállapított bruttó átlagbér háromszorosának szintjéig (a 2021-es adat 438.800 Ft/hó, ez éves szinten 5.265.600 Ft, a háromszorosa pedig 15.796.800 Ft)

– a tételes adó a mindenkori garantált bérminimum munkavállalói közteher tartalma másfélszeresének felel meg (2022-ben 130.650 Ft)

Az egy partner felé számlázott, 3 millió forint feletti összegekre alkalmazott, 40%-os mértékű, 2021-től bevezetett büntetőadó megszüntetését javasoljuk, tekintettel arra, hogy az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és leginkább az ügyeskedések előtt nyitotta meg a lehetőséget.

Már a KATA START is magasabb összegű havi bevételeket jelentene a költségvetés számára, mint a korábbi alap 50.000 forint, a kiemelten kedvező mértékű adózása pedig csak egy alkalommal és legfeljebb két év időtartamra vehető igénybe. A KATA és a KATA EXTRA pedig már jóval több bevételt generál a központi költségvetés számára. Arról, hogy mely adó altípus szerint kíván a jogalany adózni, mindig az adóévet megelőzően lenne köteles nyilatkozatot tenni, amely utóbb már az adóévre nem módosítható, így kellően megfontolt döntés szükséges az adózó részéről.

A választott kategória plafonjának túllépésekor a jelenleg is alkalmazott többlet befizetést kellene az adóalanynak teljesítenie. A központi költségvetés bevételei így tehát biztosítottak akár az adóalany előzetesen tett nyilatkozatának megfelelő, magasabb összegű havi tételes adó befizetésén, akár pedig a határérték túllépésből adódó többlet befizetés teljesítésén keresztül.

Tekintettel arra, hogy a tételes adó mértéke a mindenkori minimálbér, illetve a mindenkori garantált bérminimum munkavállalói közterhéhez kerül rögzítésre, így megszűnik az a napjainkig egyre szélesedő szakadék, amely a KATA-s vállalkozók nyugdíjkatasztrófájához vezetne a jelenlegi status quo fenntartása esetén.