I. Vezetői összefoglaló – kommunikációs segédlet
Magyarországon már több, mint egy évtizede nem épült szélerőmű. Egy 2016-os jogszabály módosítás alapján Magyarország területén nem lehet szélerőművet telepíteni, hiszen a lakott területektől számított 12 km-es védőtávolság (ahol nem lehet szélerőművet telepíteni) alapján nem marad hely a szélerőműveknek. Emellett más jogszabályok is ellehetetlenítik a szélerőművek telepítését melyek irracionális műszaki paramétereket állapítanak meg.
Hazánk adottságai megfelelőek bizonyos szélenergia-rendszerek telepítésére, a jelenleg működő turbinák kihasználtsága tekintetében a hazai adatok meglepően jók, hiszen a kapacitásfaktor 2011-2018 között számított átlagértéke nálunk 23,3%, míg az EU-ban 22,1%, Németországban pedig csak 19,2%. A szélenergia növeli a hazai energiabiztonságot, melyre az ukrajnai háború óta még nagyobb figyelem összpontosul. Bár a környezeti hatásokról megoszlanak a vélemények a szélenergiát illetően, de jól megtervezett, átgondolt kivitelezés esetén jelentősen csökkenthetők a káros környezeti hatások.
Az Alapítvány javasolja a szélerőművek ésszerű, gazdaságos telepítését ellehetetlenítő jogszabályok módosítását úgy, hogy
1: az alkalmas területeken,
2: a hatékony üzemelést biztosító műszaki paraméterekkel,
3: a környezeti hatások figyelembevételével és minimalizálásával,
telepíthetőek legyen szélerőművek Magyarországon.
II. Javaslat
Az Alapítvány javasolja a szélerőművek ésszerű, gazdaságos telepítését ellehetetlenítő jogszabályok módosítását úgy, hogy az arra alkalmas területeken, a hatékony üzemelést biztosító műszaki paraméterekkel, a környezeti hatások figyelembevételével és minimalizálásával telepíthetőek legyen szélerőművek Magyarországon.
Javasolt, hogy az adott megye határozhasson bizonyos területi megkötésekről, így a lakott területektől számított védőzóna meghatározásáról. Minimálisan 1000 m, maximálisan 2000 m javasolt. A természetvédelmi területeken és az azoktól számított 1000 m-es védőzónán javasolt tiltani a szélturbinák telepítését. Az alapvető infrastrukturális (közlekedési infrastruktúra, honvédelmi infrastruktúrák, vízügyi létesítmények stb.) építmények környezetében is javasolt tiltani a telepítést.
A települések önállóan dönthetnek a saját közigazgatási területüket érintően arról, hogy a megyei megkötéseket figyelembe véve megengedik-e a szélerőművek telepítését. Erre a településrendezési eszközök adhatnak felhatalmazást.
Javasolt, hogy a műszaki paraméterek meghatározásáról egy racionális, szakmai szervezetek által is jóváhagyott előírás szülessen az országos jogszabályokban. A környezeti hatások megfelelő vizsgálata érdekében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása szükséges, hogy minden, nem háztartási méretű szélerőmű telepítése a kötelező környezeti hatásvizsgálat hatálya alá essen.
III. Tárgykör részletes bemutatása
Magyarországon összesen 37 szélerőmű van, összesen 172 toronnyal, 329 325 kW beépített teljesítménnyel. A legtöbb szélerőmű az ország északnyugati részén, főként Komárom és Mosonmagyaróvár környékén található. Magyarországon már több, mint egy évtizede nem épült szélerőmű. A 2016-ban beiktatott, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése (beiktatta: a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet) alapján „Építési övezetben és annak határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.” Az előírás gyakorlatilag azt jelenti, hogy Magyarország területén nem lehet szélerőművet telepíteni, hiszen a 12 km-es védőtávolság alapján nem marad hely a szélerőműveknek.
Emellett más jogszabályok is ellehetetlenítik a szélerőművek telepítését. Úgy mint, a 34/2016. (IX. 14.) NGM rendelet, mely alapján a szélturbina magassága maximum 100 m, míg teljesítménye maximálisan 2 MW lehet. A megnevezett kritériumok alapján a kereskedelmi forgalomban elérhető szélturbinák döntős többsége nem használható Magyarországon, jellemzően a piacon elérhető erőművek nagyobb mérettel és kapacitással rendelkeznek a hatékonyabb üzemelés érdekében.
Hazánk adottságai megfelelőek bizonyos szélenergia-rendszerek telepítésére, a jelenleg működő turbinák kihasználtsága tekintetében a hazai adatok meglepően jók, hiszen a kapacitásfaktor 2011-2018 között számított átlagértéke nálunk 23,3%, míg az EU-ban 22,1%, Németországban pedig csak 19,2%.
A szélenergia növeli a hazai energiabiztonságot, melyre az ukrajnai háború óta még nagyobb figyelem összpontosul. Bár a környezeti hatásokról megoszlanak a vélemények a szélenergiát illetően, de jól megtervezett, átgondolt kivitelezés esetén jelentősen csökkenthetők a káros környezeti hatások.
Az Alapítvány javasolja a szélerőművek ésszerű, gazdaságos telepítését ellehetetlenítő jogszabályok módosítását úgy, hogy az arra alkalmas területeken, a hatékony üzemelést biztosító műszaki paraméterekkel, a környezeti hatások figyelembevételével és minimalizálásával telepíthetőek legyen szélerőművek Magyarországon. Ezáltal nő a megújuló energiatermelés aránya, valamint hazánk energiabiztonsága is javul.
A lakott területek peremeitől számított 1 km-es védőzóna alkalmazásával 44 141 km2, míg 2 km-es pufferzóna esetén 69 028 km2 volna a szélenergia-hasznosításra társadalmi szempontból nem alkalmas területek kiterjedése, melyek az ország területének 47,4%, illetve 74,2%-át jelentenék. Lakott területek és a védett természeti területek, illetve az ezektől számított 1000 méteres védőzóna alkalmazásával az ország területének 89,3%-a esne ki a szélerőmű-telepítésre alkalmas körből.
IV. Hatásvizsgálat
A javaslat semmilyen költségvetési forrást nem igényel. A javaslat lehetőséget ad szélturbinák telepítésére, melyek piaci alapon kerülnének megépítésre.
V. Kapcsolódó jogszabályok
⮚ 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
⮚ 34/2016. (IX. 14.) NGM rendelet
⮚ 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
